Mi is az a Hanuka?
MI IS AZ A HANUKA? - KÉRDEZIK A TALMUDI RABBIK.
Kérdezik, mert Babilóniában, többszáz évvel az események után Hanuka üzenete, jelentése, valósága egyáltalán nem egyértelmű számukra. Az ünnep nem szerepel a Tórában, Bibliában, a vele járó törvények sem egyértelműek. Az ország, aminek politikai, társadalmi függetlenségét a Makabeusok kivívták, addigra már nincs sehol.
(A görögök igazából szírek, a Szeleukida dinasztia uralma alatt, a könnyebbség kedvéért hívjuk őket görögöknek vagy szír-görögöknek.)
MI IS AZ A HANUKA? - KÉRDEZI A TALMUD ÉS KÉRDEZZÜK MI IS.
Kérdezzük, mert tudjuk, jó lenne Hanuka minden napját kicsit különbözővé tenni, a gyertyagyújtáson, fánkon, áldásokon túl valami újat, mást is becsempészni a téli ünnepversenybe.
Így itt van pár gondolat, ötlet, rítus, szokás és történet, hogy még fényesebbé tegye a nyolc napot, hogy a téli fénytelen és hideg estéken legyen miről gondolkodni, beszélgetni a gyertyagyújtás után, a fánkkal teli asztal mellett.
MI IS AZ A HANUKA? - KÉRDEZI A TALMUD ÉS AZ ALÁBBI VÁLASZT ADJA RÁ.
Rabbijaink tanították: Kiszlév hónap 25-én kezdődik Hanuka nyolc napja, amikor tilos a gyász és a böjt.
Mert amikor a görögök bementek a Szentélybe, minden olajat megszentségtelenítettek. Amikor a Hasmoneus dinasztia legyőzte őket, kutattak és csak egy olyan korsónyi olajat találtak, melyen a főpap, a kohén hágádol pecsétje volt, s mely csak egy napra elegendő olajat tartalmazott. De csoda történt és az olaj kitartott nyolc napig. A következő években ezeket a napokat ünneppé nyilvánították, melyen Halél (dicsőítő) imát mondanak.
Hanuka felszentelést jelent. Konkrétan a jeruzsálemi Szentély újraszentelését, amit a szír-görögök bepiszkoltak, bebálványoztak. Azt ünnepeljük, hogy a Makabeusok felszabadították a jeruzsálemi Szentélyt, legyőzték a szír-görögöket és újraszentelték a Templomot.
Nyolc napon át minden nap eggyel több gyertyát gyújtunk annak az emlékére, hogy a korsónyi olaj, amit találtak a szentélyben és nem lett volna egy napra sem elég, nyolc napra elegendő volt.
Ennyi röviden.
Hosszan azonban sokkal összetettebb, megannyi kérdéssel, csodás és kevésbé csodás dolgokkal.
A TÖRTÉNET - NA EZ Az. MELYiket SZERETNÉD?
A CSODÁS, OLAJOS
Hanukakor az olaj csodáját ünnepeljük. I.e. 167-ben Izrael földjén a szír-görög birodalom uralkodott. Élén Antióchusz Epifánesz állt, aki minden alattvalóját hellenizálni akarta. Törvényeket hozott a zsidó vallásgyakorlat ellen. A zsidók egy maroknyi csapata Matitjáhu pappal és fiával Júda Makabival az élen felkelést indított, majd győzött Antióchusz csapatai ellen. Felszabadították Jeruzsálemet, megtisztították a Szentélyt, de csak egy kis korsó olajat találtak, mely összesen egy napra volt elegendő. A kis korsó olaj azonban csodák csodájára nyolc napig égett, így újra tudták szentelni a Szentélyt és a menóra lángjai teljes fényükben ragyogtak.
Ennek emlékére ebben az időben minden évben nyolc napon át mindig eggyel több gyertyát gyújtunk a különleges hanukai menóránkon, melynek 8+1 ága van. Nyolc a nyolc napon át gyújtott gyertyának és még egy a szolgagyertyának, amellyel meggyújtjuk a többit.
A POLGÁRHÁBORÚS, KÍNOS
A Makabeusok felkelése nem csak az uralkodó szír-görögök ellen szólt, hanem azok ellen a zsidók ellen is, akik eldobták a zsidó szokásokat és belevetették magukat a hellén kultúrába. Tornatermekbe, színházba jártak, ami mind bálványimádással járt. A hászidok (mely ebben az időben azokat a zsidókat jelentette, akik minden körülmények között betartották a vallási törvényeket) ezt nagyon rossz szemmel nézték, mert attól féltek, hogy a zsidóság beolvad a nagy hellén kultúrába és elveszti saját különálló jellegét, értékrendjét. Így, amikor az a bizonyos zsidó hajlandó volt leborulni az istenszobor előtt és Mátitjáhu leszúrta őt, egy polgárháború is elkezdődött, melyben zsidók álltak zsidókkal szemben.
Érdekes adalék: A Hasmóneusok (a Makabeus család másik neve) egy nagyon rövid független időszakot hoztak el Izraelben, ők maguk is hamar hellenizálódni kezdtek.
A HARCOS, FELKELŐS
A zsidókra kényszerített törvények, a sábát és a körülmetélés megtiltása nagyon nehéz terhet rótt a hagyományaikat, vallásukat megtartani akaró zsidókra. Amikor Modiin városkában megjelentek Antióchusz császár katonái, hogy megnézzék, betartják-e a zsidók a szír-görög birodalom rájuk rótt törvényeit, s megparancsolták a városka lakóinak, hogy áldozatot mutassanak be s hajoljanak meg a görög istenszobor előtt, egy ott lakó már engedelmeskedett volna. Ez olyannyira felháborította Matitjáhu papot, hogy odafutott és leszúrta a meghajolni készülő zsidót. Matitjáhu ezzel elindította a Makabeus felkelést. Fiaival és követőivel a hegyekbe menekült, ahonnan gerillaharcot folytattak a császár csapatai ellen. Hamarosan a felkelés vezetését Júda nevű fia vette át, aki a Makabi nevet kapta, mely azt jelenti: pöröly. Júda Makabi bátorsága, stratégiai tehetsége győzelemre vezette a Makabeus felkelést.
A Makabeusok maroknyi csapata felszabadította Jeruzsálemet és megtisztította a Szentélyt. A kevesek győzedelmeskedtek a sokak felett és ezt a hősies kiállást ünnepeljük Hanukakor. A Makabeusok nyolc napon át ünnepelték győzelmüket, egy második Szukotot ünnepeltek igazából. (Szukot, a Sátoros Ünnep, ugyancsak nyolc napig tart, lásd: satrak.balinthaz.hu).
Extra info haladóknak: Hanukát és Szukotot az is összekapcsolja, hogy mindkét ünnep minden napján szokás teljes Hálélt, azaz dicsőítő imát mondani.
SZOKÁSOK, JELKÉPEK
GYERTYAGYÚJTÁS - HANUKIA
Hanuka legismertebb szimbóluma a hanukia, azaz a kilenc ágú gyertyatartó. A hanukián gyújtunk minden nap eggyel több gyertyát vagy lángot (vannak olajjal működő hanukiák is). A hanukia nyolc ága általában egy szinten van, s a kilencedik kiemelkedik. Ez a sameszgyertya helye, melynek az a feladata, hogy azzal gyújtsuk meg a többit. Azért van szükség szolgagyertyára, mert a hanukai fényeket csodálni, élvezni kell, használni viszont nem.
Hanuka minden napján eggyel több gyertyát gyújtunk, miután lement a nap és sötét lett, hogy jól látszódjanak a fények, s hirdethessük a csodát. Ha már sötét van, bármikor gyújthatjuk, nincs pontos időpont, mint a többi zsidó ünnepen.
Az új gyertyát mindig jobbról balra adjuk hozzá és a gyertyákat mindig a legújabban hozzátett gyertyánál kezdjük meggyújtani.
ÁLDÁSOK
A fények meggyújtása előtti áldások
1.
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolatokkal, s meghagyta, hogy gyújtsunk Hanukára gyertyát.
ברוך אתה ה' א-להינו מלך העולם אשר קדשנו במצותיו וצונו להדליק נר [של] חנוכה.
Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám, áser kidsánu bemicvotáv vecivánu, lehádlik nér sel hánuka.
2.
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya: csodákat műveltél atyáink idején, az akkori idők ezen napjaiban.
ברוך אתה ה' א-להינו מלך העולם שעשה נסים לאבותינו בימים ההם בזמן הזה.
Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám, seászá niszim láávoténu bájámim háhém, bázmán háze.
A következő áldást csak az első estén mondjuk (vagy amelyik napon először gyújtunk Hanuka-gyertyát).
3.
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki életben tartott s megőrzött bennünket, s engedte megérni mostani időnket.
ברוך אתה ה' א-להינו מלך העולם שהחיינו וקיימנו והגיענו לזמן הזה.
Báruh átá Ádonáj elohénu meleh háolám sehehjánu vekimánu vehigiánu lázmán háze.
AZ ÁLDÁSOK UTÁN
A fények meggyújtása után ezt mondjuk
Meggyújtjuk ezeket a gyertyákat, hogy felidézzük Általad való megmenekülésünket és a csodákat, amelyeket ősatyáinkkal cselekedtél az ő idejükben ezeken a napokon, szent főpapjaid által. Hanuka nyolc napjának szent fényei ezek, amelyekkel nem szabad világítanunk, csak néznünk szabad őket, hogy hálát adjunk Neked, és magasztaljuk nagy Nevedet csodatételeidért és Általad való megmenekülésünkért.
EGYÜTT ÉNEKLIK:
Máoz cur jesuáti, lehá náe lesábéah
Tikon beit tefiláti, vesám todá nezábéáh
Leét táhin mátbéáh, micur hámnábéáh
Áz egmor bésir mizmor hanukát hámizbéáh – 2x
Szevivon szov szov szov (dal)
Szevivon szov szov szov
Hanuká hu hág tov
Hánuká hu hág
Szevivon szov szov szov
Szov ná szov ko váko
Nesz gádol hájá po
Nesz gádol hájá po
Szov ná szov ko váko.
PIRSZUM HÁNESZ - AZAZ A CSODA HIRDETÉSE
A Hanukával kapcsolatos egyik feladatunk, hogy jó kommunikációs szakemberként hirdessük a csodát. A hanukai csodáról hírt adni azért is fontos, hogy megmutassuk a világnak, őseink kiálltak a zsidóságukért és bátran harcoltak érte. A hanukiát ezért tesszük az ablakba, vagy térre, kapuba, ha nem veszélyes persze. De mint mindenben, itt is a biztonságunk a legfontosabb, így nyugodtan gyújtsátok a nappaliban, asztalon.
A csoda hirdetése azért is vált fontossá, amiért Hanuka egyre fontosabb lett a diaszpórában. Amint egyenjogú polgárok lettünk, sokan közülünk nem követték szigorúan a zsidó vallási törvényeket, így a karácsony egyszer csak komoly versenytárs lett a fényekkel, fával, ajándékokkal. Így még fontosabb része lett Hanuka ünnepének a csodahirdetés.
Olyannyira, hogy a Talmud (a nagy zsidó vallási törvényvita) azt mondja:
“Ha csak annyi pénze van valakinek, hogy választania kell aközött, hogy sábáti mécsest vagy Hanuka mécsest gyújtson, sábáti mécsest kell gyújtania, mert az hozza a békét az otthonba. Amennyiben azonban aközött kell választania, hogy legyen-e kidusbor az asztalon vagy vegyen olajat a Hanuka mécsesbe, akkor a Hanuka mécsest kell választania, mert a csodát hirdetni kell.”
TrendeRlizés
A PÖRGETTYŰ. Kis forgó dolog. Szövivon vagy más néven trenderli. Jó játék unalmas estéken. Oldalán négy betű: NUN – GIMEL - HÉI - SIN. Nesz Gádol Hájá Sám, azaz Nagy Csoda Történt Ott. (Izraelben PÉ és Itt.) (Filozófikusabb magyarázat: NUN – nefes (lélek), GIMEL – guf (test), SIN – szechel (értelem) , HEI – hakol (az egész)
AZ EREDETE. Azt mesélik, hogy a Makkabeusok idejében, amikor a szír-görögök megtiltották a zsidóknak a Tóra tanulását, akkor játszottak a trenderlivel. A diákok akkoriban titokban tanulták a Tórát, de mindig volt egy közülük, aki őrt állt, s amikor meglátta, hogy jönnek a katonák, figyelmeztette a bent lévőket. Ők gyorsan elrejtették könyveiket és a pörgettyűvel kezdtek játszani, hogy megmutassák, nem tanulnak.
Bár a szerencsejátékot a zsidó közösségi vezetők tiltották, sok nemzedékkel ezelőtt az európai zsidók hanukakor elkezdtek ilyen pörgettyűkkel játszani, ami nagy divat volt mindenfelé. Valószínűleg azért, mert a hanukai lángok fényénél nem szabad munkát végezni, így hagyománnyá váltak a rejtvények, szójátékok, kártya- és trenderlijátékok.
SAJTOS, OLAJOS ÉTELEK FOGYASZTÁSA - Fánk, Latke
Hanukakor olajos és sajtos ételeket szokás enni. A legismertebb ezek közül a fánk, vagy a krumplis fánk, a látke (vagy latkesz). Olajost nyilvánvalóan az olaj csodája miatt.
De sajtost? Miért?
Judit, egyik hanukai hősünk volt az, aki vakmerően elment Holofernész szír-görög parancsnok sátrába, sok sajtot kínált a hadseregvezérnek, ami azután italt kívánt. Ekkor meg jó sok finom bort töltött a pohárba. Ettől persze Holofernész hamar elszundított, amikor is Judit levágta a fejét. A katonák fejvesztve menekültek.
Na ezért eszünk sajtos ételeket. Amennyiben a véres történet a fejlevágással elborzaszt, nyugodtan maradj csak az olajos, csodás ételeknél. A fánk, a látkesz (krumplisfánk) remek étek a hideg téli estékre és a kalóriatartalma épp elég sok ahhoz, hogy ne kelljen még sajtot is enni. Amennyiben tetszik a hős Judit története, javasoljuk a túrótortát, túrós rétest, sajtos lángost vagy bármi más sajtos finomságot.
